jöhetne a tavasz.
biztos a Black Swan is benne volt, de azért örülök, hogy az álmaim nincsenek a homlokomra írva reggel...
egyelőre esélytelen vagyok. sőt, egyre távolabb kerülök magamtól, lassan már nem is érzem a testrészeim jó részét. igyekszem nem túl nagy elvárásokkal tekinteni a külső segítség adta lehetőségre...de persze egyre kétségbeesettebb vagyok. és sokkal agresszívebb, mint bármikor, egy pillanat alatt elönti az agyam és mire tudatosul bennem, hogy mi van (normálisvagybazdmeg?!), addigra késő. és pont ez a megszakíthatatlanság félelmetes.
örökké megújuló gondolatmeneteim egyike visszatért, hogy van-e olyan, amit gondolatban nem tehetek meg, mert már azzal is túllépem a határt - már ennyivel is több esélyt adva az adott eseménynek.
mert elég élénken emlékszem még, amikor (szerintem olyan 6-7 évesen) elkezdtem arról ábrándozni, hogy valami rettenetes balesetben meghal a családom. például. és igyekeztem ezeket kitörölni a fejemből, mert tudom, hogy direkt csináltam, de persze egyáltalán nem akartam volna igazából...
aztán persze ezek elmúltak, de később is kifejezetten jó érzés volt mondjuk (éppen aktuális) szerelmem tárgyát képzeletben megölni - már nem én öltem meg, de én képzeltem, szóval végül is...ráadásul nem, egyáltalán nem voltam nagyok kicsi. de aztán majdnem kiveszett belőlem az ilyen megnyugtató ábrándozás képessége (vagy nagyjából a szexualitásra redukálódott, de az más) és jött helyette ez a mostani. amiben egyből a gyakorlati indíttatást teremti meg egy gondolat. és ezért merült fel megint ez az egész.
hogy most közelebb van a valósághoz, ami megfordul a fejemben? "etikátlan" elképzelni, hogy egy konyhakéssel kiszabadítod magad a testedből? vagy hogy adott esetben kidobnád a tengerimalacot a másodikról, mert olyan hangon visít? nem dobnám ki. és nem készülök konyhakéssel kiszabadítani a lelkem. de nem tudom, hogy ez csak helyzet kérdése, vagy mivel megszülettek - akár meg is tehetem őket, ha eléggé lelazulok. ha már jobb szót nem találtam rá.
egyensúly.
ezt a bejegyzést majd a fogorvos által belém tolt nem kevés érzéstelenítőre fogom fogni holnap:)
