Balaton kerülés - 04.22.

miután kedden egy ordas defekt és a bringabolt késői nyitása miatt egyből buktuk a napot (mármint persze azért jó volt a víz mellett fetrengeni), csütörtökön újra nekifutottunk az ügynek - sikerrel, mert a külső cél az egy napon belül tekerés volt, de inkább belső versenynek számított.

indulás: 06:55 Almádi - érkezés kb. 23:40

tekerési idő 12ó 1p, átlag 17,6km/h

összesen 214km, óramutató járással ellentétes irányban

igazából azért írom le, mert mélyrepülésem óta ez volt az első igazán sikerorientált húzásom. a lelkesedésem spontán felülírta a teljes instabilitást, aminek kimondhatatlanul örülök.

a legfontosabbak talán, hogy egy jó társ fél siker - nagyon durva, hogy tulajdonképpen izomlázam nincs is, csak fáradtság, de amúgy az egész (főleg Siófok után) egy pszichés atomháború volt, életem egyik legszélsőségesebb holtpont - átlendülésével, érzéki csalódásokkal és egy mindent kompenzáló befutóval (a bringák maguktól felfelé suhantak a tökéletes, holdfényes aszfalton...bocsi). eszméletlen mire képes az emberi szervezet - egy betépés elbújhatna a természetes drogháztartásom mögött.

átértékelő élmény volt, még ma is, csak ülni a vonaton hazafelé...

(persze már megjelent egy-két óvatos gondolat, hogy ősszel mennyivel lehetünk jobb kondiban? és ha esetleg ráedzenék?:)



ui.: és igen, kurvára hálás lehetek a testemnek, hogy azok után, amit kapott, ennyire kitartott az elhatározásom mellett, még ha leginkább fejben is dőlt el. nem mondom, hogy nem féltem kicsit az ellenkezőjétől (...), de kifejezetten jó tett a kapcsolatunknak.