2012. június 10., vasárnap

los

nem a kötelező születésnapi katarzis. töréspont, ami rituális dimenzióváltássá tette azt. kell a három lépés, hogy egészében látszódjon, amit nem értek. a lépkedés irányát kiszenvedtem, mindazokkal, akik velem lépkednek. lehet, hogy rosszul választottak, de ha valamiben biztos vagyok, akkor abban igen, hogy én viszont nem választok rosszul. szerencsés vagyok, hogy megtalált, megtaláltam. hogy elengedtem, hogy megtalálhatom.

soha nem bántam meg, hogy ilyenné váltam általa. azt csak most értettem meg, hogy mennyire fájna, ha lenne mit. ha én lennék rossz választás.















"úgy futok, hogy utolérj..."

Nincsenek megjegyzések: