megírtam a megirandókat, igazából utálok vizsgázni, mert a felszabadult öröm helyett csak simán elcseszett fáradt vagyok, totál semmire nem alkalmas, idegbeteg és antiszociális. pedig szerintem jól sikerültek. remélem. nemtudom. nyááááv...

jah és néhány ellenkező nemű embertársamnak ajánlanám a személyes tér fogalmának átgondolását. kedvesen.
szóval persze, modern civilizáció, alkalmazkodom - ablakon kimeredés, mp3, stb. és nyilván nem szoktam "hülyefaszfej" felkiáltással elfordulni ha valaki rámmosolyog az utcán kedvesen, sőt.
DE baszki, ha nem férek el valaki mögött, akkor nem dörgölőzöm hozzá, csak azért mert nem kőből van és mert arra biztosan arréb is megy! és a három méterről "jóasegged" fejjel nézés is átjön, a beszólásról nem is beszélve. szigeten, futás közben pl. rohadtul nincs kedvem gondosan szemkontaktust kerülni, attól még, hogy soha többet nem látjuk egymást nem feltétlenül kell mindenféle minimális emberi tiszteletet mellőzve ugatni. és nem az én hibám, hogy nem tudom nemlétezőként kezelni a körülöttem élőket, mivel nem ez a dolgok rendje és nem veszem bóknak sem, hogy engem is megdugnál azzal a másik 3000 nővel együtt akire ma csorgattad a nyálad eddig!! bár még csak 2 óra van.
hihetetlen, hogy ez igazából tök normális, én vagyok a hülye, hogy miért veszem fel, de azért a nemvisszamosolygós lányok mind undok fapicsák. és persze tudom: vannak nők, akik nagyon durván túlreagálnak mindenféle kontaktusteremtési kisérletet. de ennek az egyik oka az, hogy fullos védelem nélkül a második percben cseszi el valaki a napjukat.

és nem, ma már biztosan nem írok többet:)))