még egy hét és vége. nem lenne fair, ha csak az utána állapot mosolyogna itt nyugodt magabiztossággal:)
szóval agyszivacs üzemmódban, igazi könyvtári zombiként csiszolom a koncentrációs képességemet, ami nagy fokú lekötöttséget biztosít, ezért nem is fröcsögtem hétfőn, pedig akkor megvolt az első vizsgaidőszaki krízis (egy olyan rendes). csak közben tudom, hogy ezek nélkül már halott zombiként feküdnék valahol.

ettől még kicsit túlzásnak érzem ezt a januári történetet úgy egészében. nem teljesen értem, hogy mi van...és kezd kurva fárasztó lenni. de inkább gondolom azt, hogy oka van és majd megoldom, mint hogy elátkozottnak érezzem magam.

lemondó hullatekintet, késésben vagyok, basszus.