Hát, szomorúan jelentem, hogy kis vörös macskámat tegnap elütötte egy autó, kioltva ezzel rövid kis életét (két évet sem élt...). Most persze örülök, hogy nem volt ideje durván hozzámnőni.
A mai repülést nem kommentálom, elég sokat lelkiztem rajta (tőle) a leszállóban, de egyrészt ez van ( a lerohadás mindig kihozza az ember legrettenetesebb gondolatait), másrészt majd holnap.
Éppen Dénest (valami mezőn egy lemerülő mobillal a határ közelében) próbáljuk megtalálni a Google Earth koordinátáival, Adri a kocsiban, én a gép előtt:)
5 megjegyzés:
A lerohadás mindannyiunknak kellőan fájdalmas tud lenni. Ezt csak egy siklóernyős értheti igazán. Szerintem semmi baj nincs, ha ilyenkor az ember jól kihisztizi magát!!! :)
Tudományosan kimutatták, hogy az olaszok azért élnek sokáig, mert jól kiordibálják magukat ha valami bajuk van, és nem belülről emésztik a lelküket. Szóval én támogatom a hisztit... :)))
Egyetértésem, egészséges mennyiségben a hiszti kifejezetten hasznos:)
Ja, és mi ez az eltávolított cucc itt?!
Kijavítottam a helyesírási hibákat :)
Megjegyzés küldése