2010. december 9., csütörtök

Nap






nem siettem el...egyszer csak összeállt. azt hiszem a tetoválás leginkább az, aminek megalkotják.

közben annyira koncentráltam (mert akkor nem fáj igazán), hogy kicsit bekábultam, aztán eufória, később teljes kikészülés - mintha valaki beléd nyúlna és feldúlná a meglévő rendet (naigen).

szeretem:)


most meg minden felgyorsult, vizsgaidőszak rulez.

Nincsenek megjegyzések: