Itt ülök és várok és várok és semmi nem történik, várok és senki nem jött velem délre, aki meg igen arról nem tudtam, és annyira hülye sport ez, gyilkolni tudnék...pontosabban azt sem, kurvára elkeserítő...
Közben meg egyáltalán nem vagyok képes előre tervezni, két napnál előrébb nem is látok, ráadásul nem is érzek késztetést ilyesmire, ha végre valami tényleg fontossá válik , akkor arról kiderül, hogy esélytelen (nem volt még kivétel eddig, de el bírnám viselni). És ezen kívül nem érdekel semmi. Életemben először totálisan nincs kedvem embereket látni, legsziveseben elhúznék remetének valami ordas hegyre...és semmi mást nem csinálnék az íráson, olvasáson és alváson kívül.