2008. július 1., kedd

Jelentem, múlik a szer hatása, máris rámtört a valóság, mellbe vágva, mint egy igazi drogost (nem, nem segített az sem, hogy századszor néztem meg a Blöff-öt). Azt hiszem nem kell teszteket kitöltenem, mert érzem így is a súlyát.
Szóval a békés semlegességet érzelmi téren felváltja a teljes káosz és a repülés utáni olthatatlan vágy sem segíti a helyzet uralását. Próbálok itthon is lenni, de kezd elszabadulni a pokol, szerintem éppen itt volt az ideje.

Nincsenek megjegyzések: