Indulj el egy úton, én is egy másikon, hol egymást találjuk...05.07 Zuboly

Milyen furcsa, hogy igazából mindent képesek vagyunk elviselni és mégis a legkisebb fájdalomtól is óvakodunk, aztán amikor mégsem sikerül elkerülni, egyből átértékelődik minden, feljebb csúszik a határ. 
Azt márpedig senki nem tudja előre, hogy mit kell megélnie ahoz, hogy egy számára ideális(hoz közelítő) állapotba kerüljön, csak egyensúlyozhat ügyesen az érzelmei és a józan esze mentén, már akinek van olyan egyáltalán...
Hiányzik a régi telefonom, az evolúciós tárgyszeretet, lámlám:)




Nemtudomnemtudomnemtudom.