2010. június 3., csütörtök

nem mondhatnám, hogy vizsgázás előtt mindig lepörög az életem - bár gyanús volt az az álom pár napja, amikor a kivégzésemre menet búcsú sms-eket írtam a barátaimnak (...) - , de ez a burokban ébredés visszatérő momentum. minden egyes kimondott szó súlyos erőfeszítésembe kerül, ahogy az összes praktikus megfontolás is, pedig teljesen éber vagyok. mintha valami éjszaka összegyűjtött belső energiabombát próbálnék megvédeni, belső keringés, mindenki rideg és mechanikus, én meg (messzemenőkig nevetséges módon) egy érettségi vizsga hatására kerülök megvilágosult állapotba. jó nekem:)

Nincsenek megjegyzések: