Egy belőtt drogos boldogságát érzem, pedig nem volt nagy repülés, gps meghalt, leszartam, nem is tudtam visszamenni, ahogy terveztem, túl erős volt a szél, mindig visszasodródtam, csak tekertem a kis szar töredezett 0.3-akat és néztem a vastag cirruson megjelenő halo-t, meg mindent. Lerohadtam, fetrengtem egy mezőn, teljes megkönnyebbülés - nálam egyértelműen a repüléshez tartozó teljes koncentráció és felfokozottság okozza a függőséget.

(Köszönöm a kedves mezőkövesdi lakosnak, aki felvett a hármason, hogy bevitt Egerbe, pedig semmi keresnivalója nem volt ott.) 

Az ostorosi tó partján bekábulva megállapítottam, hogy az élet szép és rájöttem, hogy éjszaka álmomban azon gondolkoztam, vajon a gyilkosok (közös megegyezés alapján) egymást megölhetik-e:)))


Visszatért az erőm, holnaptól tanulás, bullshit.