Hát, már majdnem el is felejtettem milyen érzés egy versenyt szaridő miatt beszopni - rohadt idegesítő. Ettől függetlenül a terv tökéletes volt: egyáltalán nem érdekelt az érettségi, azt nem mondom, hogy nyugodt voltam mondjuk:)
A hegyek szépek voltak, mint mindig, és okoztak páran nagy meglepetést, azt kicsit szarul viseltem, hogy minden jöttment a szerelmi-nemszerelmi életem boncolgatásával foglalta el magát, ha már repülni csak egy nap lehetett...de legalább nem éreztem magam elhanyagolva.
A mai magyar meglepően könnyű volt, a holnapi matekon szétparázom magam éppen, legyen már csütörtök!
Tegnapi hazajövős szám:)
3 megjegyzés:
Most aztán igazán haragszom magamra, hogy így elhanyagoltalak... :S Fura, hogy öcsém is érettségizik már :P Ő is azt mondta, hogy a magyar könnyű volt, de a matektól parázik, mondjuk meg is értem, mert építészetire akar menni. Ma sokat gondoltam rád, holnap még többet, ügyes legyél!
Aztán ha vége ennek az időszaknak, mondjuk repülhetnénk egyet, van új ernyőm :D
Amíg érettségizgetsz lecsúsztál egy bika napról, mint mindenki... De gáááz. Repülniakarok!!! :) Ügyes légy holnap, sztem menni fog, nem olyan nehéz az!!! :)
Bazzeeeeeg, most néztem mit repült Máté...jó, hogy előre nem tudtam:))
Köszi mindenkinek (aki szóban, írásban, lelkiekben, stb:))!!!
Megjegyzés küldése