2009. május 17., vasárnap

Mélypont.
Nem jutottam le Egerbe, nem is részletezem, mert minek. Helyette nyugtató hatású szociális program, anyai felügyelet, hasam süttetése, alvás, stb.
A baj az, hogy egészen addig, amíg éppen le van kötve a figyelmem, illetve optimális körülmények között vagyok, egy enyhe folyamatos fáradtságon kívül semmi bajom nincsen. De amint ennek vége egyből feltör a legrosszabb, legpesszimistább, legkétségbeesettebb énem és tör, zúz.

Innen most egy hosszú, alapos, ordenáré káromkodásáradat lett kitörölve.

Úgyamúgy meg van egy optimista érzelmi életem, ami nem hajlandó ésszerű szabályok követése érdekében beáldozni a pillanat varázsát. Lehet, hogy kettős személyiségem van:)

(igentudomrefreshkösz)

4 megjegyzés:

Emcsi írta...

Na én meg jól beszívtam Kalocsát. Gábor nem akart Egerbe menni... :( És ez az utolsó alkalmam volt a repülésre ráadásul...
Ma ordas felhőkép volt bezzeg. Nem repült senki??

Judit írta...

Mi sajnos nem, mert Kalocsán nem volt csörlés, Egergben katonásdi volt, ültünk Mókuson és loptuk a napot a sosem dolgozókkal...vannak dolgok, amiket el kell fogadni, vagy nemtudom:)

Ne izgulj ezen, lesz legalább két jó lábad, megéri!

Emcsi írta...

Ahhoz képest, hogy nem volt csőrlés, Máté egészen jót repült. Katapultált vajon?? :)
Ettem a kefét, mikor láttam, hogy milyen idő van. Gondolom ti is kivagytok, hogy le tudtatok volna menni, csak félretájékoztattak...

Judit írta...

Hát naná, elbasztuk a napot, mert reggel Pityke azt mondta nem jön ki...
Te meg hamar gyógyulj fel!!