" Mindennek tökéletesnek kell lennie, különben az ember nem boldog, nincs meg az a feloldódás a dologban. Aztán tapasztalatokkal felvérteződve a dolgok elkezdenek megváltozni, pszichikailag megerősödik az ember, vagy bölcs lesz, mert a természet mélyére hatolás bölccsé tesz."


Azt álmodtam, hogy a nap elé egy hatalmas felhő telepedett, ami napokig ott is marad és addig sötét lesz a Földön, amíg el nem megy. Olyan lelkesedéssel vártuk a felhőt, mint a teljes napfogyatkozást anno. Valamiért katonákkal ellenőriztek mindenkit, aki a határ felé utazott, és mi pedig sokan, az iskola talán - de az osztály biztosan - éppen úton voltunk. Ha időben lefeküdtél, és minden szükséges holmi nálad volt, akkor békénhagytak, de valamiért ha nem vittél mgaddal elég kaját, akkor elkezdtek átkutatni. Én egy kínai emberrel beszélgettem sokat a sötétben, és vártam, hogy menjünk már tovább. Aztán már csak az osztály volt ott, mintha táborban lettünk volna, de ismeretlenek ellen játszottunk számháborút. Valahogy kiderült, hogy ez nem csak számháború, hanem fontos hadi esemény és teljesen vérre ment. Mivel későn derült ki, hogy a csapatba mégis bekerülhetek, csak a könnyű számok maradtak, azt hiszem először 2006 volt a számom, de lecseréltem egy bonyolultabbra. A hatos szám pont olyan kerekded volt mint az Adidas cipő orra, amit kinéztem.
Na álomfejtők, erre mondjatok valamit! :)

Mostanában sokszor ébresztenek fel hirtelen és olyankor mindig emlékszem rájuk, bár estére általában elfelejtem.