Been there, done that:)
Az angolom bika, a bioszom 5-ös, de csak 85%, szóval még mindig nem nice. A többit meg még nem tudom, lehet, hogy jobb is így.
Van egy kiakadós, kiskori fotókon merengős kirohanásom (néhány képpel) és azon gondolkozom, egy ilyen mennyire fér bele a blogolásba.
Az egyetlen érvem amellett, hogy belefér, hogy megírtam. Mert az első dolgom az volt, hogy bejegyzésbe foglaltam a kedvenceket és megpróbáltam lényegében megragadni az okot, ami természetesen nem sikerült maradéktalanul.
Én igazából teljesen önző módon, magamnak írok, mert nekem jó, megszólalni, amikor szófosásom van, ideges vagyok, vagy éppen fontosnak tűnő gondolataim támadnak, lényeg szempontjából tökmindegy.
A hátsó szándékom az, hogy később visszaolvasva egészen másképp fogok látni rengeteg mindent és a fejlődés az agyik legkedvesebb témám minden téren.
Nem tudom miről, de eszembejutott, amikor Adél (a magyar és dráma tanárunk) azt mondta, tanuljam meg egy pillantással felmérni a helyzetet és utána vegyem le róla a tekintetem. Ami igazából azért volt meglepő, mert bár pontosan tudtam, hogy mire gondol, soha semmi jelét nem adta, hogy figyelne. Azthiszem azóta tudom, hogy ő az egyik tanár, aki azért tanít minket, mert szereti az embereket, a kezdeti, kiforratlan és tiszta gyermekgondolatokat. És ő az egyetlen, akinek hivatalosan, iskolai kötelességből írok esszéket.
Van egy kiakadós, kiskori fotókon merengős kirohanásom (néhány képpel) és azon gondolkozom, egy ilyen mennyire fér bele a blogolásba.
Az egyetlen érvem amellett, hogy belefér, hogy megírtam. Mert az első dolgom az volt, hogy bejegyzésbe foglaltam a kedvenceket és megpróbáltam lényegében megragadni az okot, ami természetesen nem sikerült maradéktalanul.
Én igazából teljesen önző módon, magamnak írok, mert nekem jó, megszólalni, amikor szófosásom van, ideges vagyok, vagy éppen fontosnak tűnő gondolataim támadnak, lényeg szempontjából tökmindegy.
A hátsó szándékom az, hogy később visszaolvasva egészen másképp fogok látni rengeteg mindent és a fejlődés az agyik legkedvesebb témám minden téren.
Nem tudom miről, de eszembejutott, amikor Adél (a magyar és dráma tanárunk) azt mondta, tanuljam meg egy pillantással felmérni a helyzetet és utána vegyem le róla a tekintetem. Ami igazából azért volt meglepő, mert bár pontosan tudtam, hogy mire gondol, soha semmi jelét nem adta, hogy figyelne. Azthiszem azóta tudom, hogy ő az egyik tanár, aki azért tanít minket, mert szereti az embereket, a kezdeti, kiforratlan és tiszta gyermekgondolatokat. És ő az egyetlen, akinek hivatalosan, iskolai kötelességből írok esszéket.
Örkény István: In Memoriam Dr. K. H. G.
– Hölderlin ist ihnen unbekannt? – kérdezte dr. K. H. G., miközben a lódögnek a gödröt ásta.
– Ki volt az? – kérdezte a német őr.
– Aki a Hyperion-t írta – magyarázta dr. K. H. G. Nagyon szeretett magyarázni. – A német romantika legnagyobb alakja. És például Heine?
– Kik ezek? – kérdezte az őr.
– Költők – mondta dr. K. H. G. – Schiller nevét sem ismeri?
– De ismerem – mondta a német őr.
– És Rilkét?
– Őt is – mondta a német őr, és paprikavörös lett, és lelőtte K. H. G.-t.
– Ki volt az? – kérdezte a német őr.
– Aki a Hyperion-t írta – magyarázta dr. K. H. G. Nagyon szeretett magyarázni. – A német romantika legnagyobb alakja. És például Heine?
– Kik ezek? – kérdezte az őr.
– Költők – mondta dr. K. H. G. – Schiller nevét sem ismeri?
– De ismerem – mondta a német őr.
– És Rilkét?
– Őt is – mondta a német őr, és paprikavörös lett, és lelőtte K. H. G.-t.
A szilárd gondolati vázak létrehozását elősegítendő el kéne kezdenem megbarátkozni a matematikával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése