2009. január 23., péntek

Röviden és tömören:  kaptam egy nagyon helyes kis degut, számbavettem az élet összes szépségét, amiért szeretek élni, nem hagyom őket háttérbe szoritani. Ha hagynám, akkor azthiszem rettegnék az életemtől. Ha pedig az ember táncpartnere már megint leszarja és nem jön be próbálni, miközben eszméletlen béna, akkor azthiszem nem marad más, mint kidühöngeni magam (megvolt) és aztán röhögni a bénázásán, hiszen csak egy szalagavató, anyámék előtt annyira nem ciki.

Nincsenek megjegyzések: