2009. január 4., vasárnap

A tegnapi estében  az alkohol, az érzelmek és egy  konyhakés játszott főszerepet:) 

Sokkal szarabbul hangzik, mint amilyen valójában volt, túlértékelem az őszinteséget, szóval már azért megérte.
És miután még este tudatosult bennem, hogy egy mázlista vagyok ( bár sajnos nem leszbikus), hogy teljesen kiütve sem tudok rendesen sírni és pont úgy utálom magam, mint az anyámat időnként, de nem tudom, hogy csak azért érzem ezt iránta, mert hasonlítunk és amit magamban nem szeretek azt ugye benne sem, vagy fordítva, igazából valahol beletörődtem abba amibe eddig nem sikerült.

 (És tudod mit? Nem akarok semmit csinálni!! Ez a legdurvább, behódolok magamnak és azt csinálom, amiről akárkinek el tudnám magyarázni ezer féle képpen, hogy miért faszság. Annyi minden fog változni, nem hiszek az örrökönörökkében. Nevetségesen idegesít, hogy még az is fáj, hogy elmúlik. Azabbaaaj. És küldd át a képeket:))

Úgy érzem magam, mint a Parfüm c. filmben az ember, akinek nem volt szaga, a sajátján kívül pedig minden szagot érzett és azok töltötték ki az életét.


Patty Smith üvölt a fülemben és tobzódik az emberszeretetem :))

Megint másnapos vagyok. 

mármegint 16:16

ezjó

Nincsenek megjegyzések: