Wow. Egy éve libulok ezen a felületen.
A szokásos: úristen, olyan mintha tegnap lett volna.
Egyáltalán nem lenne olyan, ha belegondolok, hogy akkor még a kis előadásomon aggódtam és úgy tekintettem az érettségire, mint a kivégzésemre...a nagy tervem pedig az 50 km-t megrepülés volt.
Nem szeretek hátrafelé nézni, félelmetes, pár dolog van, amit inkább tennék meg nem történtté, ahelyett, hogy megbarátkoznék velük.
Talán csak az megdöbbentő, hogy mennyire nem vagyok időtálló, vagy mennyire nem hagyok magam után semmit és mennyire nem vagyok ennek tudatában,
hosszú, végtelen pillanatok jönnek-mennek, aztán a valóságtól elszakadt rágódások/szárnyalások, majd ugyanez elölről,
és már nem növök, ahogy a lábam sem, végzős is vagyok, szalagavató, ballagás, felvételik, főzés, stoppolás, 20 leszek, aztarohadt.
De én még mondhatom, hogy érek és nem öregszem ugye?:)
A szokásos: úristen, olyan mintha tegnap lett volna.
Egyáltalán nem lenne olyan, ha belegondolok, hogy akkor még a kis előadásomon aggódtam és úgy tekintettem az érettségire, mint a kivégzésemre...a nagy tervem pedig az 50 km-t megrepülés volt.
Nem szeretek hátrafelé nézni, félelmetes, pár dolog van, amit inkább tennék meg nem történtté, ahelyett, hogy megbarátkoznék velük.
Talán csak az megdöbbentő, hogy mennyire nem vagyok időtálló, vagy mennyire nem hagyok magam után semmit és mennyire nem vagyok ennek tudatában,
hosszú, végtelen pillanatok jönnek-mennek, aztán a valóságtól elszakadt rágódások/szárnyalások, majd ugyanez elölről,
és már nem növök, ahogy a lábam sem, végzős is vagyok, szalagavató, ballagás, felvételik, főzés, stoppolás, 20 leszek, aztarohadt.
De én még mondhatom, hogy érek és nem öregszem ugye?:)
2 megjegyzés:
Nah, sikerült átragasztani az öregedés parámat?:))
Ááá, majd a születésnapomon jön az igazi para:D
Megjegyzés küldése