Első napi szopáson túl, sikerült szart húznom és ennek megfelelően vizsgáznom (Imre kedvesen hozzátette, hogy azért az érettségin adna rá ötöst, de így inkább nem, úgyis jó lesz az írásbelim, de tény, hogy nem voltam 100) , a magyar elég nehéz volt, a verselemzést (Weöres S.: Vásári népballada) viszont rendesen három órán át nyomtam és ennek meg is lesz az eredménye.

Az igazán jó viszont, hogy beléptem az ajtón és olyan nyugi tört rám, hogy aztán minden para nélkül mentem oda vizsgázni valamiből, amit mondjuk 30% ban tudtam, meg még kiszedtem az atlaszból 20 at. Magabiztosan rizsázni sokkal hatékonyabb.


A problémákat megbeszélni pedig nem az én perverz mániám, hanem erre találták ki a kommunikációt!

Lassan már azért írok blogot, hogy legalább ennyi időre össze kelljen szednem a gondolataimat és érezzem, hogy megint eltelt egy nap:))